K�v� – �rtalmas az eg�szs�gre 

Igaz? Nem igaz?
A k�v�t sokszor teszik felel�ss� egy eg�sz sor eg�szs�g�gyi probl�m��rt. T�bbek k�z�tt a magas koleszterinszint�rt, sz�vbetegs�gek�rt. Szak�rt�k szerint ez az �sszefon�d�s ink�bb azon az el��t�leten alapszik, hogy aki k�v�t iszik, az sokat doh�nyzik �s t�bb szeszes italt is fogyaszt. Egyre t�bb bizony�t�kot tal�lnak arra, hogy a k�v� nem oka a felsorolt betegs�geknek, �ppen ellenkez�leg: a benne tal�lhat� antioxid�nsok hasznosak a megel�z�sben. A k�v�nak rossz a sajt�ja, noha a k�v�bab gazdag forr�sa a betegs�gmegel�z� antioxid�nsoknak. Persze nem helyettes�ti a gy�m�lcs�ket �s z�lds�geket. De ha m�rt�kletes a k�v�fogyaszt�sban, nem kell agg�dnia.

Tan�csunk
A k�v� �ltal – ha sok tejjel issza – n�vekszik a kalciumbevitel, ami hasznos. Kevesebb, mint napi n�gy cs�sze k�v� elfogyaszt�sa – min�l kevesebb cukorral �s tejsz�nhabbal, de sok tejjel – nem k�ros a szervezetre, esetleg m�g j�t�kony is lehet! Terhess�g eset�n azonban a napi koffeinfogyszt�st 300 mg al� kell szor�tani, ebbe belesz�m�t a k�la, tea �s k�v� egy�ttv�ve. (Egy cs�sze k�v� k�r�lbel�l 100 mg koffeint tartalmaz.)

 Halolaj – nem v�d a sz�vbetegs�gek ellen 

Igaz? Nem igaz?
Egy tudom�nyos cikk nemr�giben k�ts�gbe vonta, hogy az omega-3 zs�rsav v�delmet ny�jtana a sz�vbetegs�gekkel szemben. A kritikusok szerint azonban a k�s�rleti szem�lyek k�z�tt nagy sz�mban voltak olyanok, akik m�r kor�bban is koszor��r-betegs�gben szenvedtek, ez�rt nem hatott r� j�t�konyan az omega-3 zs�rsav.

Tan�csunk
Alapvet� fontoss�g�, hogy min�l t�bb tengeri halat, s benne omega-3 zs�rsavakat fogyasszunk. Nemcsak a koleszterinszintet �s a v�rnyom�st cs�kkenti, hanem enyh�ti a b�lgyullad�s �s az �z�leti gyullad�s t�neteit is. Kulcsfontoss�g� szerepet j�tszik az agysz�vetek eg�szs�g�nek meg�rz�s�ben, egyes feltev�sek szerint az Alzheimer-k�r megel�z�s�ben is. Lehet�s�g szerint ne �trendkieg�sz�t�kb�l, hanem halb�l �s toj�sb�l l�ssuk el szervezet�nket omega-3 zs�rsavval.

 Tea, csokol�d� – seg�t a r�k megel�z�s�ben 

Igaz? Nem igaz?
A tea �s a csokol�d� catechint, egy, a sz�vbetegs�gek �s a r�k elleni v�delemben fontos anyagot tartalmaz. A legut�bbi id�kig a te�t tartott�k a legjobb cathecinforr�snak, �m az �jabb meg�llap�t�sok szerint a csokol�d� majdnem n�gyszeres mennyis�get tartalmaz.

Tan�csunk
A tea �s �tcsokol�d� vitathatatlanul fontos anyagokat �s antioxid�nsokat tartalmaz, �m nem helyettes�tik a z�lds�geket �s gy�m�lcs�ket! A kiegyens�lyozott �s eg�szs�ges �trend kieg�sz�t�inek tekints�k teh�t a te�t �s a csokit. Szerencs�re a tea hasznos a szervezet folyad�kell�t�s�t illet�en; a csokol�d�gy�rt�s sor�n haszn�lt kaka�vaj pedig nem annyira �rtalmas a koleszterinszintre. Igaz, a csokiban rengeteg a kal�ria – teh�t csak m�rt�kkel fogyasszuk!

 Sz�ja – v�delmet ny�jt a mellr�k ellen 

Igaz? Nem igaz?
A tudom�nyos vil�gban ezt az �ll�t�st mindig is fenntart�sokkal kezelt�k. A kutat�k egy r�sze szerint a sz�j�ban tal�lhat� izoflavon k�pes szab�lyozni a szervezet �sztrog�ntermel�s�t, �gy bizonyos fok� eml�r�k-megel�z� hat�st k�pes kifejteni. M�sok szerint viszont ez nem bizony�tott t�ny, legal�bbis egyel�re. A l�nyeg az, hogy m�g ha hat�sos is a sz�ja, az eur�pai konyha nem tartalmazza elegend� mennyis�gben. A „sz�jah�v�k” szerint sz�mottev� eredm�ny el�r�s�hez legal�bb napi 25 g sz�j�nak kellene lenni az �trendben, ennek pedig csak t�red�ke a(z eur�pai) n�k �tlagos sz�jafogyaszt�sa.

Tan�csunk
A legjobb t�pl�lkoz�si tan�cs a mellr�k megel�z�s�ben tov�bbra is a sok z�lds�g �s gy�m�lcs, az eg�szs�ges tests�ly; a tel�tetlen zs�rok fogyaszt�s�nak emel�se (f� forr�suk: olajok, magvak, gabonaf�l�k �s tengeri halak), m�g a tel�tett zs�rok (gyors�ttermi, el�re elk�sz�tett kaj�k) cs�kkent�se.

 C-vitamin – seg�t a megf�z�s megel�z�s�ben 

Igaz? Nem igaz?
Nagyon r�g�ta tartja mag�t az a n�zet, hogy a nagy mennyis�g� C-vitamin megv�d a megf�z�s ellen – de nem sok bizony�t�k t�masztja al� ezt a v�leked�st! A C-vitaminban d�s �trend cs�kkenti a megf�z�sos megbeteged�sek es�ly�t, illetve enyh�tik a bajt, de val�j�ban perd�nt� bizony�t�k nem l�tezik! T�ny viszont, hogy a C-vitaminnak „igen j� a sajt�ja” – mondj�k.

Tan�csunk
Az�rt a C-vitaminban gazdag friss z�lds�g �s gy�m�lcs elengedhetetlen�l fontos a t�pl�lkoz�sban. K�ts�gbevonhatatlan, hogy a C-vitamin kiv�l� antioxid�ns, �s sz�mos egy�b j� tulajdons�ga miatt is fontos az eg�szs�g meg�rz�s�ben.

 Jobb a bio, mint a t�bbi  

Igaz? Nem igaz?
Ezt a felt�telez�st sem bizony�totta be eddig senki. A bio�lelmiszerek v�ztartalma gyakran kisebb, mint a nem bio term�kek�, erre vonatkoz�an sz�lettek m�r konkr�t m�r�sek. Egy�b tekintetben nincs semmif�le bizony�t�k, �s az eml�tett k�l�nbs�g is oly csek�ly, hogy abb�l semmilyen az eg�szs�gre vonatkoz� k�vetkeztet�st nem lehet levonni.

Tan�csunk
Nem sokban k�l�nb�zik az eddigiekt�l. Ak�r bio, ak�r nem, jobban j�r, ha min�l gyakrabban, min�l t�bb friss z�lds�g �s gy�m�lcs szerepel az �trendj�ben.

Forr�s: Gy�ngy