Seg�ts�g!

A p�nikroham nem k�t�dik felt�tlen�l konkr�t esem�nyhez, b�rmikor, a legk�l�nb�z�bb �lethelyzetekben el�j�het. Kisz�m�thatatlans�ga rendk�v�l f�lelmetess� teszi, �s aki egyszer �t�lte, szeretn� elker�lni. A roham m�g ijeszt�bb, ha nincs seg�ts�g a k�zelben. Ez�rt nagyon sokszor alakul ki mellette m�sodlagosan ag�raf�bia (nyitott terekt�l val� f�lelem) is. S�lyosabb esetben az ag�raf�bi�t�l szenved� k�ptelen kil�pni a lak�sb�l, annyira retteg att�l, hogy olyan helyen kap rohamot, ahol nem tud seg�ts�get k�rni. F�l p�ld�ul aut�val a h�dra hajtani, de m�g att�l is retteg, hogy bev�s�rolni menjen.

A p�nikbetegs�g diagn�zis�t mindig alapos orvosi vizsg�lat el�zi meg, amelybe EKG �s laborvizsg�latok is tartozhatnak. Ki kell ugyanis z�rni egy�b lehets�ges szervi betegs�geket. A gy�gy�t�s menete gyakran att�l f�gg, hova ker�l a beteg el�sz�r: pszichi�terhez vagy pszichol�gushoz.

Ha pszichi�terhez ker�l a beteg, szinte t�rv�nyszer�, hogy gy�gyszert aj�nlanak neki. T�bbf�le orvoss�g is l�tezik, de mindenk�ppen valamif�le antidepressz�nst javasolnak. Az esetek egy r�sz�ben a gy�gyszerek hat�s�ra ak�r p�r h�t alatt gy�gyulhat a p�ciens. Sajnos azonban el�fordul, hogy csak enyh�lnek a t�netek, illetve a panaszmentess� v�lt betegn�l a rohamok egy id� ut�n visszat�rnek.

Vannak betegek, akik pszichol�gushoz fordulnak panaszaikkal. A rendszeres pszichoter�pia lassabban fejti ki hat�s�t, mint a gy�gyszerek, nem v�rhat� hirtelen l�tv�nyos javul�s. A ter�pia keret�ben a p�ciens a pszichol�gus seg�ts�g�vel megpr�b�lja megfejteni, mit�l szorong, mit�l j�nnek r� a rohamok. Egy�nileg v�ltozik, h�ny alkalom sz�ks�ges ahhoz, hogy elinduljon a gy�gyul�s �tj�n.

P�nikbetegs�g „csak �gy mag�t�l” nem szokott kialakulni. A p�nikbeteg legt�bbsz�r szorult �lethelyzetben van, amit se megoldani, se otthagyni nem tud. Csal�di, munkahelyi gond egyar�nt �llhat a h�tt�rben. A szakorvos dolga hozz�seg�teni a beteget, hogy szembe merjen n�zni ezzel a helyzettel, megpr�b�lja megoldani azt.