Ha a fogainkat rendszeresen megn�zetj�k, mi�rt ne figyeln�nk ugyanannyira szem�nk vil�g�ra is? A l�t�s roml�s�t, illetve egyes betegs�geket kiv�dhet�nk a vizsg�latokkal. �s minthogy a szem korunk szerint v�ltozik, �sszefoglaljuk, melyik �letszakaszban mire �gyelj�nk.

A gyermekek eset�ben az els� gondot az jelenti, hogyan szoktatjuk r� a kicsit a szem�veg visel�s�re. A legjobb megold�s, ha reggel r�gt�n felveszik. Hozz�szoknak, mint ahogy ahhoz is, hogy fel kell �lt�zni. Persze a szem�veg tuajdonk�ppen kezel�s is. Seg�ts�g�vel a gyerek elker�li azokat a hib�kat, amelyeket - szem�veg n�lk�l -  elk�vetne.

Feln�ttkorban a szemet t�bbnyire a monitorok, a t�v�k teszik pr�b�ra. A sz�m�t�g�ppel dolgoz�k gyakran panaszkodnak: hom�lyosan l�tnak, olykor sz�r�st �reznek a szem�kben.

Vitaminok h�lyog ellen

Tudom�nyos vizsg�latok eredm�nyei azt mutatj�k, hogy egyes mikrot�panyagok fontos szerepet j�tszanak a szem eg�szs�g�nek meg�rz�s�ben. Az esszenci�lis t�panyagokat szervezet�nk nem tudja el��ll�tani, ez�rt els�sorban t�pl�l�kainkkal kell elfogyasztani ezeket. A t�pl�l�kkieg�sz�t�k hasznosak lehetnek a sz�ks�ges vitaminok �s mikroelemek megfelel� mennyis�gben �s ar�nyban t�rt�n� biztos�t�s�ban.

�m nemcsak a s�lyos vitaminhi�ny befoly�solhatja a szem�nk vil�g�t. Olyan megfigyel�sek �s kutat�si eredm�nyek sz�lettek, amelyek felvetik annak a lehet�s�g�t, hogy kir�v� di�tahiba n�lk�l is befoly�solhatja a t�pl�lkoz�sunk bizonyos id�skori szembetegs�gek megjelen�s�t, illetve, hogy bizonyos �trend-kieg�szt�t�k, vitaminok, �sv�nyi anyagok szed�s�vel k�sleltethet� lenne az id�s�d� emberek k�z�tt oly gyakori sz�rkeh�lyog �s id�skori makula degener�ci� okozta l�t�sroml�s.

Az id�skori l�t�sroml�s k�t leggyakoribb oka a sz�rke h�lyog �s az id�skori makul�val kapcsolatos betegs�g. Kialakul�sukban komoly szerepet j�tszanak a szabad gy�k�k. Az oxidat�v k�rosod�s ellen komplex antioxid�ns-rendszerek v�denek. Ezekben antioxid�ns vitaminok, bizonyos pigmentek �s �sv�nyi anyagok is szerepet j�tszanak.
Az ut�bbi id�ben intenz�ven vizsg�lj�k ezen k�t gyakori id�skori szembetegs�g t�pl�lkoz�si vonatkoz�sait. Felmer�lt ugyanis annak a lehet�s�ge, hogy a t�pl�lkoz�s sor�n a szervezetbe jut� antioxid�ns mikrot�panyagok cs�kkenthetik az id�skori sz�rke h�lyog �s makulabetegs�g kialakul�s�nak/progresszi�j�nak es�ly�t.

Sz�l�k felel�ss�ge

0 �s 4 �v k�z�tt
4 �ves korig folyamatosan n�, teh�t v�ltozik a szem, �gy a l�t�s is. �rdemes nagyon odafigyelni a kicsik l�t�s�ra!
Amikor a csecsem� megsz�letik, minden sejtje megvan a l�t�sra, �m 4 �ves korig a sejtek k�z�tti kapcsolat nem v�gleges: v�ltozhat. A l�t�s �gy fokozatosan alakul ki a gyerekekn�l.

Ez alatt az id� alatt a sz�l�knek fokozottan figyelni�k kell, ugyanis ilyenkor alakulhat ki a kancsals�g �s a tompal�t�s. Ha az egyik szem ellustul, nem dolgozik ugyan�gy, mint a m�sik, ennek egyenes k�vetkezm�nye a kancsals�g �s a r�vidl�t�s. Az agy hozz�szokik ahhoz, hogy az egyik szem pontosabb inform�ci�kat k�ld, mint a m�sik, �s �gy az er�sebb szemre fog koncentr�lni, m�g a m�sikkal kev�sb� – vagy egy�ltal�n nem – t�r�dik.

El�fordulhat �gy az is, hogy az egyik szem teljesen elveszti a l�t�st. Ha 2 �ves kor el�tt siker�l kezelni, akkor a gyermek szeme teljesen megjavulhat. 2 �s 6 �ves kor k�z�tt viszont m�r csak 50%-ban korrig�lhat� a l�t�s. Ellen�riztesse teh�t rendszeresen gyermeke l�t�s�t! (K�telez� vizsg�latok: 8. nap, 9. h�nap, 2. �v)

Figyelmeztet� jelek:
- a csal�dban van kancsals�g
- a gyerek �gyetlen, mindennek nekimegy, meg�ti mag�t
- gyakran hunyorog, pislog, r�ncolja a homlok�t

Iskol�skor szem�veggel

4 �s 14 �v k�z�tt
R�vidl�t�s, t�voll�t�s, szemtengelyferd�l�s: az els� l�t�si zavarok az iskolapadban v�rj�k a gyerekeket.
Ha az iskol�s gyerek nehezen k�veti t�rsait, lemarad a tanul�sban, fejf�j�sr�l panaszkodik, akkor szinte biztosak lehet�nk abban, hogy a szem�vel van gond. Nincs k�nny� dolguk az iskol�soknak: ugyanolyan t�k�letesen kell a t�bl�r�l olvasniuk, mint f�zet�kb�l: ez a szemnek egyik napr�l a m�sikra nem k�nny� feladat.

A rendszeres, gyakori szemvizsg�lattal viszonylag kor�n fel lehet ismerni, ha gond van a l�t�ssal. A r�vidl�t�s (neh�zs�gek a t�volbal�t�ssal), a t�voll�t�s (neh�zs�gek a k�zeli l�t�ssal) �s a szemtengelyferd�l�s (deform�l�dott l�t�s) eset�n a sz�l�knek – a diagn�zis fel�ll�t�sa ut�n is – r�sen kell lenni�k. A gyerekek nem szeretnek szem�veget hordani. El kell magyar�zni nekik, hogy nem sz�gyen a szem�veg, �s lehet�leg hagyni kell �ket olyan keretet v�lasztani, amilyen tetszik nekik. �rdemes magas ellen�ll� k�pess�g� lencs�t v�lasztani, hiszen nem tudnak m�g igaz�n vigy�zni. Ha olyan gyerekr�l van sz�, aki gyakran verekszik, meg�ri tit�niumkeretet v�lasztani, ami t�rhetetlen �s nem deform�l�dik.

Figyelmeztet� jelek:
- gyakran f�j a feje
- nagyon k�zel hajol rajzol�skor, �r�skor, olvas�skor
- elt�veszti a sorokat olvas�skor, vagy t�bbsz�r kell elolvasnia egy-egy sz�t a meg�rt�shez

K�zleked� serd�l�k

14 �s 20 �v k�z�tt
Serd�l�korban legjobb a l�t�sunk, de persze ilyenkor sem �rt figyelni. A k�zleked�sben, vezet�sben hatalmas szerepet j�tszik a l�t�s: felm�rni, felel�sen m�rlegelni elengedhetetlen.

Kamaszkorban is leselkednek vesz�lyek: a r�vidl�t�s p�ld�ul ebben a szakaszban fokozott m�rt�kben kialakulhat. A kamasz elkezd r�szt venni a forgalomban: egyed�l k�zlekedik gyalogosan, biciklivel, majd megtanul aut�t vezetni. Fel kell m�rnie k�l�nf�le t�vols�gokat, el kell olvasnia a t�bl�kat, r�ad�sul a t�rl�t�s is kiemelt szerepet kap. A t�voli �t, a k�zeli t�bla, a jobb oldalon a j�rd�r�l lel�pni k�sz�l� gyerek vagy a bal oldalon el�z� m�sik aut�s mind-mind kit�n� l�t�st k�vetel. A jogos�tv�ny szemvizsg�lathoz van k�tve, de gyakorlatilag ez az egyetlen k�telez� l�t�svizsg�lat ebben az �letszakaszban. Mindenkinek mag�nak kell teh�t szem�vel, l�t�s�val t�r�dnie.

Figyelmeztet� jelek:
- nehezen olvassa a t�bl�kat
- hunyor�tania kell, hogy megfelel�en l�sson
- elf�rad, ha s�t�tben vezet

V�deni a szemet

20 �s 45 �v k�z�tt
Munkahelyen a sz�m�t�g�p, odakint a ragyog� nap egyar�nt vesz�lyeztetheti szem�nket. Egy kis odafigyel�ssel meg�vhatjuk.

Mindenekel�tt ellen�riztess�k rendszeresen szem�nket, legal�bb 3–5 �vente. Nem �rdemes sp�rolni az olcs� napszem�vegekkel, v�lasszunk olyat, amelynek biztosan j� min�s�g� a lencs�je. A munkahely�nk�n tartsunk k�t�r�nk�nt pihen�t, hiszen a monitor n�z�se megterhelni a szemet. �rdemes megtorn�ztatni ilyenkor a szem�nket: k�r�zz�nk vele, n�zz�nk t�volra, majd k�zelre felv�ltva.

Figyelmeztet� jelek:
- nap v�g�re sz�r a szeme
- f�radt �s piros a szeme, csak akkor nyugszik meg, ha lehunyja
- vezet�skor elrebben� �rnyakat l�t

STOP! 7 dolog, amit sose tegy�nk! 1. Ne n�zz�nk a napba szemtorn�ztat�s c�lj�b�l! Vannak, akik abban a t�vhitben �lnek, hogy a napba n�zve er�s�tj�k a szem�nket. Ez hatalmas t�ved�s!!! M�g napszem�vegben se n�zz�nk a napba, mert megs�r�lhet, meg�ghet a retin�nk! 2. Ne nyissuk ki a szem�nket az uszod�ban a v�z alatt! Vannak, akik „szemtiszt�t�s” c�lj�b�l direkt kinyitj�k a szem�ket az uszoda viz�ben. Az uszoda tele van v�rusokkal. K�nnyen k�t�h�rtya-gyullad�st kaphatunk, ha nem �sz�szem�vegben �szunk a v�z alatt. 3. Ne hordjuk ritk�bban a szem�veget, azzal a felki�lt�ssal, hogy �gy eddz�k a szem�nket! A hat�s ugyanis �pp az ellenkez� lesz. Jobb, ha a szem hozz�szokik a szem�veghez, �gy megg�toljuk, hogy tov�bb romoljon a l�t�sunk. 4. Ne ker�lj�k a szemorvost csak az�rt, mert azt gondoljuk, hogy j� a l�t�sunk! Sok szembetegs�g m�g nem jelentkezik l�t�si probl�mak�nt az els� f�zisban. Ilyen p�ld�ul a z�ld h�lyog, amely eleinte nem jelentkezik a l�t�sban, k�s�bb viszont vaks�ghoz vezethet. 5. Sose mossuk v�zzel a kontaktlencs�t! A csapv�zben olyan bakt�riumok is vannak, amelyek a szembe ker�lve fert�z�st okozhatnak. Ha nincs megfelel� kontaktlencse-tiszt�t�nk, haszn�ljunk fiziol�gi�s s�oldatot. 6. Ne �lj�nk szemben az ablakkal a munkahelyen, mivel a be�rad� f�ny elvak�tja az am�gy is terhel�snek kitett szemet. 7. Ne n�zz�k t�l k�zelr�l a monitort: 10-es bet�m�rettel, nagybet�s Arial sz�veget karnyi t�vols�gb�l kell tudnunk olvasni. Pislogjunk rendszeresen, valamint figyelj�nk arra, hogy el�g folyad�kot igyunk, �gy nem sz�rad ki a szem.

Forr�s: H�lgyvil�g