Egy sz�raz k�miai k�plettel le�rhat� minden �let nedves eredete: H2O, k�t r�sz hidrog�n �s egy r�sz oxig�n, magyarul v�z. Az ember is legf�k�ppen ebb�l �ll. Sz�let�skor nagyj�b�l kilencven sz�zal�kban, feln�tt korra viszont az ar�ny visszaesik hetven sz�zel�kre, mert az �reged�ssel romlik a v�zmegk�t� k�pess�g.

Ennek ellen�re is nagyj�b�l negyven liternyi �letelix�r folyik a szervezetben l�v� kilencvenezer kilom�ternyi (a sz�m stimmel!) folyad�kcsatorn�ban, teh�t az erekben, a nyirokrendszerben stb. Az �sszes anyagcsere-folyamat is ebben a vizes mili�ben zajlik. De a v�z nemcsak a t�p- �s hat�anyagok old�szere �s sz�ll�t�eszk�ze, ez sz�ll�tja el a szervezet m�regtelen�t� funkci�j�nak v�gterm�k�t, a salakanyagokat is, �s ez szab�lyozza a testh�m�rs�kletet. A term�lv�z viszont m�g enn�l is t�bbet tud. A csapv�zzel ellent�tben ugyanis a term�lv�zben t�bb mint harminc f�le �sv�nyi anyag �s nyomelem tal�lhat� – ezekben rejlik a sz�ps�g �s az eg�szs�g.

A f�ld m�ly�b�l

Ha tudjuk, hogyan keletkezik a term�lv�z, tiszt�ban lesz�nk a k�l�nlegess�g�nek ok�val is. Es�v�zk�nt a f�ldk�reg reped�sein �t sok sz�z �v alatt ak�r 3000 m�ter m�lyre is besz�remkedhet. A k�zetr�tegeken, agyagon �s kr�taszegmenseken �tvezet� hossz� �t sor�n egyre �rt�kesebb hat�anyagokkal gazdagodik, miel�tt �rintkez�sbe l�p a t�zes magm�val, �s felmelegszik. Ebb�l ered a neve: a „therme” g�r�g eredet�, �s melegs�get jelent. Forr� forr�sv�zk�nt geol�giai hasad�kokon �t t�r a felsz�nre, k�zben nem vesz�t �rt�kes hat�anyagaib�l, �s a benne l�v� sz�nsav seg�ts�g�vel term�szetesen bugyog ki a f�ldb�l. Csak akkor szabad tov�bbra is term�lv�znek nevezni, ha k�zben legal�bb 20 Celsius-fokos marad, �s megfelel� mennyis�g� �sv�nyi anyag �s nyomelem tal�lhat� benne, nem t�l alacsony koncentr�ci�ban.

Term�szetes b�rfeszes�t�s

Az isteni ned� eg�szs�gjav�t� hat�sa �vsz�zadok �ta k�zismert. De csak a leg�jabb tanulm�nyok mutatt�k ki, milyen �sv�nyokb�l �s nyomelemekb�l �ll� kever�k teszi egyed�l�ll�v� a b�r sz�m�ra. A kalcium p�ld�ul aktiv�lja a fels� b�rr�teg enzimeinek munk�j�t, �s ezzel egy id�ben serkenti a sejtoszt�d�s�rt felel�s proteineket. �gy a b�r gyorsabban meg tud �julni, mert a sejtfalak k�v�lr�l is jobban �teresztik a hat�anyagokat.

A kovasav feszes�ti a b�rt, megk�ti a m�reganyagokat �s a felesleges zs�rt – ide�lis t�lzott faggy�termel�s �s pattan�sos b�r eset�n. A cink g�tolja a hisztamin nev� hormon ki�raml�s�t, viszont enyh�ti az allergi�s reakci�kat. A cink �s a k�lium kombin�lva el�g energi�t ad, hogy �j sejtek �s kollag�nrostok k�pz�djenek. �s a cink m�g t�bbet tud: k�pes hatni a szabadgy�k�k ellen, g�tolja a gyullad�sok kialakul�s�t �s er�s�ti a b�r saj�t v�d�pajzs�t a k�ros k�rnyezeti hat�sokkal szemben. Ebben a vas �s a mang�n is seg�ti, melyek szint�n megtal�lhat�k a term�lvizekben. T�k�letes �sszj�t�k alakult ki a sz�p b�r�rt a n�trium �s a k�lium k�z�tt is. A n�trium megk�ti a vizet, a k�lium pedig ennek az egyenletes eloszl�s��rt felel�s.

Ez a forr�s nem az a forr�s

A legt�bb kozmetikum legf�bb alkot�r�sze a norm�l v�z. Mi sem egyszer�bb teh�t, mint hogy kicser�lj�k a m�lyb�l �rkez� energiaitallal. A term�lvizes alap� kozmetikumokb�l ugyanis nem csak az �rz�keny b�r�ek profit�lhatnak. Tesztek bizony�tj�k, hogy azok a norm�l b�r� n�k, akik rendszeresen ilyen term�kekkel �polt�k b�r�ket, negyven sz�zal�kkal kev�sb� voltak fog�konyak a k�rnyezet k�ros hat�saira. Ha b�rp�r vagy irrit�ci� fordult el�, akkor m�r �t nap ut�n hetven sz�zal�kos javul�s k�vetkezett be. A Frankfurt am Main-i egyetemi b�rklinika b�rgy�gy�szai m�g azt is felfedezt�k, hogy a term�lv�zzel �polt b�r lassabban �regszik. Ami a b�r jobb immunrendszer�nek, de a szel�n nyomelemnek is k�sz�nhet�. Ez ugyanis fontos funkci�t vesz �t: a cinkhez hasonl�an a szel�n is megk�ti a k�ros oxig�ngy�k�ket, amelyek t�bbek k�z�tt a napsug�rz�s hat�s�ra alakulnak ki, �s amelyek nagyon k�rosak a b�rsejtek sz�m�ra. K�vetkezm�nyei lehetnek az id� el�tt kialakult r�ncok vagy pigmentfoltok. Cinkkel egy�tt m�g jobban feler�s�thet� ez az antioxid�ns hat�s. 

Az er�s p�ros: term�l �s tenger

Izland

A leg�jabb term�lfelfedez�s Izlandr�l sz�rmazik: ott van egy forr�s, amely term�szetes kever�ke a term�l- �s a tengerv�znek – „geothermal”-nak nevezik, �s egyed�l�ll� a vil�gon. Egy l�vak�vekb�l �ll� lag�n�b�l t�r fel a v�z, a „Blue Lagoon”-b�l (k�k lag�na). A b�rre gyakorolt k�l�nleges gy�gyhat�s�t egy v�letlen folyt�n fedezt�k fel: egy munk�s minden este megf�rd�tt a lag�na meleg viz�ben, �s m�r r�vid id� ut�n meg�llap�totta, hogy elm�lt a pikkelys�m�re. Tud�sok elkezdtek kutatni az okok ut�n, �s tal�ltak egy vil�gos, mikrofinoms�g� kovaf�ldb�l, tengeri eredet� �sv�nyi s�kb�l �s k�kesz�ld alg�kb�l �ll� k�l�nleges kever�ket. Klinikai tesztek bebizony�tott�k, hogy ez a kever�k regener�lja, vitaliz�lja a b�rt, �s m�g �reged�sg�tl� hat�sa is van. Teh�t ez a term�lv�z nem mindig az a term�lv�z, de mindegyikben rejlik egy kev�s a fiatals�g viz�b�l.

Forr�s: H�lgyvil�g